A tavalyi évben már esett arról itt szó, hogy kirándítottuk a kétkerekűinket a nem túl távoli keceli nagydíjra, megméretni, mire is vagyunk képesek, ha csak egyedül vagyunk. Szerencsére az idei évben is folytatták ezt a nemes hagyományt, és immár ötödik alkalommal is megrendezték ezt a időfutamot, amin egyesével elindítva a bringásokat, két kört menve, lemérik, hogy mennyi idő alatt teljesítjük a távot.
Az idei évvel a jakabszállási osztagunkat nem csak Gábor, hanem Aga is erősítette, s félegyházáról Eper, Ottó és Szabi jelentkezett erre az eseményre. Az időjárás, ahogy ebben az évben megszokott volt, reggel még nem tűnt túl kegyesnek, hideg, szeles volt. Szerencsére mire odajutottunk, hogy indul a mandula, a felhők mind eltűntek és a nap vígan szórta ránk a sugarait. Ettől persze még nem lett nyár, csak a szél már annyira nem csípett, ellenben egyre jobban lassított. Az előrejelzők vészjóslóan mondogatták is, hogy minél később indulunk, annál nagyobb szél várható, s ennek megfelelően igyekeztünk az elsők között letudni a versenyt... elsősorban önmagunkkal, hisz ez volt az elsődleges cél. De persze ott volt a többi versenyző is, akik közül már sokat ismerősként köszönthettünk, vagy a tavalyi versenyről, vagy azért mert más-más helyeken már összefutottunk. Ha kissé szentimentális lennék, akkor most itt megjegyezném, hogy ez a szép az ilyen sportokban, hogy verseny előtt és után nem tekintünk egymásra véres szemekkel ellenfélként, akit mindenáron tönkre akarunk tenni, hanem csak a barátkozás, a biztatás, vagy a gratuláció megy. Egyedül a pályán van csak a harc, ahol már nagy a tét, de ott is fair módon, nem a másikon keresztülgázolva haladunk a cél felé. S ha már megemlítettem a célt, nem is csavarom tovább a szavakat, csak idelököm az időeredményeinket és gratulálok minden résztvevőnek. Jövőre is megkíséreljük legyőzni magunkat!- Gábor 28:48 (2. korcsoport 3. hely)
- Eper 32:52 (4. korcsoport 2. hely)
- Ottó 33:06
- Aga 33:09
- Szabi 34:16
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése